A város
A kéklő Mátra erdő borította déli lejtői és az Alföld északi pereme – a hegyvidék és a síkság – találkozásánál, vonzó természeti környezetben épült Gyöngyös, Heves megye második legnagyobb városa, a “Mátra Kapuja”.
A Budapesttől északkeletre, fekvő város a Mátravidék természetes kulturális, gazdasági és idegenforgalmi központja.
A település nevét Gungus-ként először 1261-ben említik, majd az Anjou Károly Róbert király 1334-ben Gyöngyöst mezővárosi rangra emelte és kivaltságokkal látta el. A szőlőművelés és a bortermelés, a városon áthaladó kereskedelmi utak és az állandó piac miatt a város gyors fejlődésnek indult, amit segített a XIV. században a városba betelepült ferences rend is. 1546-tól 1687-ig Gyöngyös török uralom alá került, de mint szultáni magántulajdon védettebb lett, ezért a szőlőművelés és bortermelés, a kereskedelem, különösen a borkereskedelem virágozhatott tovább. A XVII. század elején megjelentek az iparos céhek. A város a Rákóczi szabadságharc során 1703-1705 között fontos szerepet játszott, de ez nem türte meg a török kiűzése után megindult városiasodást, ekkor már a barokk stílusban épült épületek határozták meg a városképet.Gyöngyöst és környékét súlyosan érintette az 1880-as évek végén a szőlőket kipusztító filoxéra, ami tönkretette a várost éltető szőlőművelést és borkereskedelmet. Ennek ellenére a századfordulón megkezdődött a város közművesítése, új utak épültek, megkezdődött a fásítás, alakult, szépült a város.
1917. május 21-én, a kórhaz mosodájából kipattant szikra lángba borította a várost, hatalmas tomboló tűzvész támadt, ami a város nagyobb részét romba döntötte, elpusztítva 549 házat, 1400 melléképületet. A katasztrófában 11 ember vesztette életét és több, mint 8000 maradt hajléktalan. Az oltást hátráltatta a vízhiány, így a tűzoltóvizet vasúti tartálykocsikon szállították, de erre a célra felhasználták a városban található borkészletet is!
A tűzvész után két nappal IV. Károly király és hitvese látogatta meg a várost. A király törvényben rendelkezett az újjáépítésről, amit nagy értékű adománnyal támogatott. Gyöngyös újjáépítéséhez országos gyűjtés indult, ami az I. Világháború után Warga László építészprofesszor tervei alapján kezdődött és ezt követően kapta a város a mai vonzó arculatát. 1945 után a város a belvároson kívül terjeszkedett, ott épültek az új lakótelepek, így a viszonylag kis területű belváros megőrizte báját, hangulatát.